Ady Endre
Diósadi Ady Endre (1877-1919) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.
Faludy György
(1910-2006) Kossuth dijas magyar költő,műfordító,író.
1937-ben jelentek meg Villon-átköltései a Magyar Hírlap-ban. Ezek profán szövegeit egyesek visszatérésnek tekintették Villon stílusához, mások csak közönségesnek tartották pld. Szabó Lőrinc fordításaihoz képest. Mivel egyetlen kiadó sem merte vállalni a kiadást, saját költségén jelentette meg a kötetet, amely nem várt sikert aratott, és még további negyven kiadást ért meg. További művei:A pompeji strázsa (versek);Dicsértessék. Középkori himnuszok. Műfordítások (1938);Európai költők antológiája. Műfordítások. (Bp. 1938 );A felszabadultak az elnyomottakért. Emlékalbum a spanyol földalatti mozgalom támogatására.( Bp. 1946 );
Őszi harmat után. Versek.( Bp. 1947) Emlékkönyv a rőt Bizáncról. Válogatott versek. (London. 1961)My Happy Days in Hell.( London.1962 ) Pokolbéli víg napjaim. (Bp. 1987)Levelek az utókorhoz. [Versek.] (Toronto.1975) Faludy György összegyűjtött versei.( New York 1980). Börtönversek. 1949–1952. Az ávó pincéjében és Recsken.( München 1983 )Jegyzetek az esőerdőből.( Bp. 1991) Test és lélek. A világlíra 1400 gyöngyszeme. Műfordítások ( Bp. 1988) 200 szonett. Versek. (Bp. 1990) Erotikus versek. A világlíra 50 gyöngyszeme.(Bp. 1990) Dobos az éjszakában. Válogatott versek. ( Bp. 1992) 100 könnyű szonett.( Bp. 1995 )Versek. Összegyűjtött versek.( Bp. 1995) Pokolbeli víg napjaim. Visszaemlékezés (Bp. 1987)
Edgar Allan Poe
Edgar Allan Poe (1809,Boston-1849.Baltimore),amerikai költő,író.
Szülei színészek voltak.Edgar két és fél éves volt amikor huszonnégy éves édesanyja tüdőbajban meghalt.Mivel apja elszegényedett,a három gyermeket jómódú richmondi családok vették gondnokságukba.Edgar egy dohány nagykereskedő házába került.1815-ben Skóciába utaztak,majd Londonba költöztek és csak 1820-ban tértek vissza Richmondba.edgarban mély nyomot hagytak az angliai évek.Műveltségének is itt szerezte meg az alapjait.Érzelmileg és szellemileg is korán bontakozott ki,s ebben szüleinek tehetsége kezdett megmutatkozni.Ekkor kezdett versírással foglalkozni.Költészetének első ihletője a beteljesületlen szerelem és a halál volt.Iskolatársának fiatal édesanyjába lett szerelmes távoli kamaszrajongással,az hamarosan meghalt.1826 februárjában beiratkozott a híres virginiai egyetemre Charlottesville-ben.Hogy megszerezze a tanuláshoz szükséges pénzt,kártyázni kezdett,természetesen veszített.Kiváló eredményei ellenére ott kellett hagynia az egyetemet 1826 decemberében.1827 márciusában beállt közlegénynek az amerikai hadseregbe,ahol kiválóan megállta a helyét,és kétévi szolgálat után,1829 áprilisában tiszthelyettesként lépett ki,hogy beiratkozzék a West-Point-i tiszti akadémiára.E két év egyik eseménye az első verseskötet:Tamerlane and Other Poems(Tamerlán és más költemények).A következő nyáron megkezdte tanulmányait West Pointban.1831-ben eltanácsolták a főiskoláról.New-Yorkban kiadta egy másik verseskötetét:Poems,Second Edition.(Költemények,Második kiadás 1831).Megkezdődött irodalmi pályája.Ekkor írta első novelláit,melyek 1832-ben egy philadelphiai napilapban jelentek meg.Első nagy sikere a következő évben érte.A Ms.Found in a Bottle (Palackba zárt kézirat,1833) c.novellájával száz dollárt nyert egy baltimore-i pályázaton.Négy novelláját kiadta a richmondi Southern Literary Messenger,1835),majd ugyanabban az évben a lap szerkesztője lett.Az 1831 és 1835 közti négy év a művészi beérés és az érzelmi biztonság korszaka Poe életlében.1836-ban hatósági engedéllyel feleségül veszi a tizennégy éves Virginiát,egy évvel meghamisítva a lány születési dátumát.1837-ben New-Yorkba költözött a család,ahol Poe saját lapot szeretett volna indítani.A terv,amely haláláig újra és újra fellobbant benne,pénz híján sosem valósulhatott meg.New-Yorkban jelenik meg 1838 júliusában Poe egyetlen regénye,a The Narrative of Arthur Gordan Pym(Arthur Gordon Pym tengerész elbeszélése).Ekkor Philadelphiába költöznek,s az itt töltött hat év lett Poe pályájának legjobb korszaka.1839-ben megjelent a The Conchologist's First Book(A kagylótanász első könyve) és a Burton's Gentleman's Magazine-nél lett szerkesztő.1840-ben jelent meg novelláinak első kétkötetes gyűjteménye:Tales of the Grotesque and Arabesque(Groteszk és arabeszk,1840).Újabb meghiúsult lapalapítási kísérlet után a híres Graham's Magazin irodalmi szakértője lett(1841-1842).itt jelenik meg egy csomó novella közt,a halálélményt elemző A Descent into the Maelström(A Maelström örvényében,1841);a detektívtörténet műfaját megteremtő Murders in the Rue Murgue(a Morgue utcai kettős gyilkosság,1841);a középkori haláltánc-vizíót felidéző The Masque of the Red Death(A vörös halál álarca,1842).Virginia 1847 januárjában hal meg tüdőbajban.Ekkortól több feljegyzés szól ivásáról.Poe éppen hogy nem kereste a téboly állapotát,és tudta hogy bennük legfelljebb szörnyű tapasztalatokat talál az ember,ihletet nem.A hátralevő években,1842-től 1849-ig-Poe termése kevesebb,de kiváló.1843-ban jelnet meg a The Gold Brug(Az aranybogár) és egy gyűjteményes kötet:The Prose Romances of Edgar Allan Poe (Edgar Allal Poe prózai költeményei,1843).A következő év hozta meg a költői hírnevet:megjelenik a The Raven(A holló);1845-ben pedig összes versei The Raven and Other Poems(A holló és más költemények).Ugyanebben az évben meséinek háromkötetes gyűjteményét is kiadták New-Yorkban és Londonban:Tales(Mesék).1844-től New-Yorkban él,ahol az Evening Mirror szerkesztője,majd 1845 őszén a könyvek tisztelet dijából megvásárolta a Broadway Journalt,de a lap tíz hét után tönkrement.Poe ettől fogva független íróként,,az újságírásnak hátat fordítva akart megélni,és Fordhamben,Manhattantől mindegy tizenöt kilométerre kis,kertes házat vásárolt 1846 májusában.A pénz azonban hamar elfogyott és szinte éheztek.Élete utolsó két évében az Eurékán (1848)dolgozott,ezen a lenyügöző logikai teljesítményű kozmogóniai szintézisen,és politikai elveinek klasszikus kifejtésén,a The Poetic Principle-en(Esszé,A költőiségről,1850).De ekkor írta meg a Ulalume-ot,az Annabel Leet és a For Annie-t.Ugyanebben az időben,1848 őszén házasságot ajánlott Sarah Whitman költőnőnek;kikosaraztán öngyilkosságot kísérel meg,majd meghallván hogy ifjúkori szerelme,Elmira Royster megözvegyül,Richmondba sietett és 1849 nyarán el is jegyezte őt.Október 3-án Baltimore-ban az utcán,eszméletlen állapotban találták meg.Október 7-én hajnalban halt meg eszméletét alig nyerve vissza.
Wass Albert
Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (1908-1998) magyar író és költő.Egyik leghíresebb könyve a "Kard és kasza",amelyben több generáción tekinti át a magyar történelmet saját ősi nemzetségének történetén szűrve 1950-től egészen a jelenkorig.1944-től Németországban,majd 1952-től a haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt.Magyarországon csak a halála után fedezték fel az erdélyi irodalom nagy alakját.Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik.A "Funtineli boszorkány" cimű művét az olvasók a legnépszerűbb 12 regény közé választották,az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az "Adjátok vissza a hegyeimet" és a "Kard és kasza."
Gyurkovics Tibor
Gyurkovics Tibor (1931-2008),Kossuth és József Attila-dijas magyar költő,pszihológus.Budapesten éretségizett l950-ben.A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola elvégzése után,1953-1955 között pszihológusi oklevelet szerzett az ELTE BTK-n.
1968-tól írásaiból kezdett élni,bár voltak más kötöttségei is.A Pest Megyei Bíróság igazságügyi szakértője volt,később a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja,majd az Új Idő szerkesztőbizotság tagja.1991-től a Lyukasóra című tévéműsor állandó résztvevője,1992-től a Lyukasóra című folyóirat alapítója és szerkesztőbizotsági tagja volt.1991-1995 között a Magyar Írókamara társelnöke,1992-től a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke,1994-ben a magyar ladbarúgó-válogatott pszihológusa.1995-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke.
Verseket 15 éves kora óta írt,első versei a Népszavá-ban jelentek meg.A versek mellett regényeket,elbeszéléseket,lirai esszéket,színműveket és publicisztikát is írt.
Művei:
Grafit(1961)
Kenyértörés(1963)
Emberfia(1966)
Vaskakas(1970)
Ne szeress,ne szeress(1970)
Rikiki(1971)
Üveggolyó(1973)
Isten nem szerencsejátékos(1973)
Elcseréljük egymást(1973)
Mindennapi szerelmünket ad meg nekünk ma(1974)
Szeretlek,akárki vagy(1975)
Kiskutya,nagykutya(1976)
Tintapaca(1976)
Szolgálat(1976)
Vers a Mikuláshoz (1986)
Öngyilkosság receptre (1977)
Istenigazából (1978)
Nagyvizit (1978)
Pótmajom (1980)
Leveleskönyv (1980)
Az utolsó karácsony (1983)
Boszorkányok pedig vannak (1983)
Névike (1983)
Üdv a tolvajnak! (1983)
A pápai mézesbábos (1983)
Szálka, hal nélkül (1984)
Színház az egész – nem is – világ (1984)
Ölni, ölelni (1985)
Kudi, a levegőember (1985)
Apa csak 1 van (1987)
Lóhalálában (1987)
A bíboros (1987)
Tónió, a póniló (1990)
Halló, Krisztus (1991)
Halálsakk (1991)
Kettős zsoltár (1991.Szerk.: D.Nagy Imre, Ill.:Szalay Lajos)
Ötven kérdésEigel Istvánhoz(1991)
A test balladája (1992)
A Szent Bal (1993)
Császármorzsa (1994)
Háború, hármasban (1995)
A magyar vadkan (1995)
Láb uru keng, keng uru bál (1996)
Kutyakomédia (1997)
Levelek Mandzsúriába (1998)
Cantata aquilarum (1998)
„Visszanéztem félutambul, szememből a könny kicsordult” (2000)Alibi – A báró (2000)
Gyerekversek (2001)
Gyerekregények (2001)
Extázis (2001)
Extázis II. (2003)
Francois Villon
Francois Villon(1431-1463?),a középkor utolsó nagy francia költője,aki balladáiban,apróbb verseiben és két epiko-lírai Testamentumában úgy örőkítette meg korát,úgy szemlélte s úgy itélte el hol komoran és bánatosan,hol pedig kaján nevetéssel vagy karcos ironiával annak feslett eszmerendszerét,embertelen gyakorlatát,hogy a maga romlott életét sorsszerűnek látatta.Ami keveset életéről tudni lehet,az néhány egyetemi aktából,remdőrségi jegyzőkönyvből,bírósági határozatból és műveinek vallomásos soraibol ismert,főként a verssorok jelentésrétegeibe rejtett titkos költői üzenetekből.
A Francois Des Loges nevet viselő Villon gyermekéveit édesanyjával töltötte el.Amikor azonban iskolasorba került,magiszter Villon magához vette,a az Egyetemnek hívott latin negyedben,az iskolák légkörében,a Sorbonne melletti házában tanítgatta az elemi ismeretekre,olvasásra,korusénekre,a vallásos műveltség imádságos alapjaira.
Első versének tekinthető balladáját,a Balade de bon conseil-t(A jótanács balladája),úgy tűnik retorikai gyakorlatként készítette Szent Pál rómaiakhoz írt levelének alapján és ihletésére,a balgatag szívű.eszeveszett,elfajzott emberek megintésére.
További művei:
Des Proverbes(Közmondások)
Des Contrevérités(Kiforgatott igazságok)
Des menus propos(Apró képek balladája)
Contre les médisants de la France (Ének azok ellen akik a frank királyságra fenekednek)
Les contredits Franc-Gonier(Ballada Franc-Gonier meghazudtolásáról)
Ballade Epithalame(Nászének egy új házas nemes úrnak)
Ballade de la grosse Margot(Ballada a vastag Margotról)
Ballade des femmes de paris(Ballada a párizsi nőkről)
Les regrets de la belle heaumiére(A szép fegyverkovácsné panasza öregségében)
Ballade du franc buveur(Ballada és könyörgés Cotard mesterért)
Ballade de dames du temps jadis(Ballada tűnt idők asszonyairól)
Jenin l'Avenu(Rondó)
Hagyaték
Ballade des langues envieuses(Az irígy nyelvek balladája)
Épitre a ses amis(Levél a börtönből)
Porbléme au nom de Fortune(Védekezés a sors nevében)
Le grand testament(Nagy Testamentum)
A Nagy Testamentumban,a régi,hetyke és bosszúálló lovagi szerepjátszást egy sorsüldözött,megrokkant,magányos,köhögő és szegény,beteg ember őszinte és bűnbánó testálása váltja fel,Villon a tüdőbetegek védőszentjét Fremint ülteti ágya mellé,a neki diktálja végrendeletét.Ennek három lélektani pillére az elején,a közepén és a végén feltörő börtönemlék,vagyis züllötségének zord bizonyitéka,életének mélypontja,a Gonosz világa,ahonnan csak fölfelé,a Jó felé vezethet az út a bűnbánat és a bűnbocsánat isteni kegyelmével.
Bella István(1940-2006)
Bella István 1940. augusztus 7-én született Székesfehérváron, ám az ugyancsak Fejér megyei Sárkeresztúr a gyermekkor színhelye, s a majdani költő élményeinek első forrásvidéke. Édesapja ebben a faluban volt tanító, tehát nyilvánvalóan tekintélyes ember.
A gyermekkori idill azonban csakhamar véget ért, hiszen idősebb Bella István karpaszományos tizedesként vonult be a második világháborúban, és kisújszállási hadifogságba esése után, 1944 novemberét követően meghalt. Halálának körülményei bizonytalanok. Költőnk jelentős versei közé tartozik a Halotti beszéd, amely e korai tragikus élménynek is tükröződése. Az apa hiánya haláláig elkíséri Bella Istvánt, ám édesanyján kívül a sors melléje rendelt több nagyszerű embert. Közöttük pl. Tanka Jánost, a költőt és tanítót, aki sokat segített az ifjún.
Még csak 14 éves, amikor Hazafelé című verse megjelenik a Fejér megyei napilapban. Középiskolás éveit a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban tölti. Ebben az időben a család nehéz körülmények között él, az anya betanított munkás, s az ő fizetése meg a nagymama özvegyi nyugdíja a szerény megélhetés alapja. Már a sárkeresztúri iskolában a fiatal fiú kezébe kerül az Irodalmi Újság, a Csillag és az Új Hang, tehát igen korán olvassa az irodalmi sajtót. A gimnáziumban egyre inkább elmélyül érdeklődése. Elérkezik 1956, s a forradalom történései megragadják. Verset is ír, de – szerencséjére – nem közlik. Részt vesz több megmozdulásban, például a megyeszékhelyhez közeli Csórra élelmiszert és ruhát visz, és gyűjt a Pesten küzdőknek.
Először nem veszik föl az egyetemre, később azonban megkezdheti tanulmányait az ELTE magyar–könyvtár szakán. Egyre közelebb kerül az irodalmi élethez, a 60-as évek közepén része van a Tiszta szívvel című antológia megszületésében. Verseit közli az Új Írás és a Napjaink, s csakhamar kialakul az a szellemi közeg, amely a „Hetek” néven lesz ismert a magyar költészetben. Bellán kívül ide tartozik Ágh István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József és Serfőző Simon. Az ő számukra a József Attila-i hagyomány épp oly fontos mind morális, mind esztétikai értelemben, mint a közvetlen elődjüknek tekintett Illyés Gyula, majd Nagy László vagy Juhász Ferenc lírája. Közöttük Bella István költészetében különösen fontos a népköltészeti hagyomány, az archaikus nyelv valamint a modern, huszadik századi irányzatok együttes hatása. Értéket jelent a nyelvteremtő erő, a dal folyamatos jelenléte.
Bella István első verseskötete, a Szaggatott világ 1966-ban jelenik meg. Ebben már fölfedezhetők az imént hangsúlyozott minőségek, persze még a falusi gyerekkor alaprétegei, az árvaság és a nehéz sors dominálnak elsősorban. S aztán sorjáznak kötetei, bár vannak a pályán „üresjáratok”, már ami a publikációk rendszerességét illeti. És vannak különösen emlékezetes versei, a már jelzetteken kívül pl. a Sárkeresztúri ének, a Testamentom, a Szeretkezéseink, az Önarckép vagy az Igék és igák. Különös színt képviselnek pályáján a gyermekversek, a különféle, zenéhez kötődő művek, legfőképpen talán a Margit-passió. Ugyancsak fontos része az életműnek a műfordítás, különösen a finnugor népek folklórjának közvetítése és a lengyel irodalom több alakjának szolgálata.
S ami még az életrajzot illeti: 1971 és 1977 között Bella István üzemi újságíró a Magyar Papírnál, s közben a Papíripari Vállalat népművelője. Ám volt könyvtáros is a Ganz–MÁVAG-nál, s hogy egész mást mondjunk: főszerkesztő a székesfehérvári Városi Televíziónál a 90-es években. Hosszú időt töltött az Élet és Irodalom szerkesztőségében, tagja volt az Árgus című folyóirat szerkesztőségének, valamint munkatársa a Magyar Naplónak. A rendszerváltás után pedig a Beza Bt. keretein belül könyvkiadással is foglalkozott.
2006. április 20-ára virradó éjjel elhunyt.
(Bakonyi I)
